A 3 időjós grácia és egyebek

Eleink legalább annyira várták a tavaszt, mint Te. Nagyanyám kedvenc mondása volt: „Február, itt a nyár!”

Az esztendő legrövidebb hónapja a február, mégis bővelkedik jeles napokban.

Néhány nappal ezelőtt volt február 2. Kicsik és nagyok lesték  Maci Lacit, Bubut és a többi medve családot. 😀 Bár az állatkertben úgy kellett őket kicsalogatni, de azt mondják, nem látták meg az árnyékukat. E szerint, jön a jobb idő, vége a hideg napoknak. Most pedig vigyázó szemetek a három hölgyre
– Dorottyára, Juliannára, Zsuzsannára – vessétek. Batsányi János után, szabadon. 🙂

Február 6. – Dorottya napja. Azt tartja a mondás: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Nálunk, a bejárati ajtónkon lévő hőmérő +2 fokot mutatott. Volt valami enyhe szitálás is, de annyira lájtos volt, hogy nem tudtam eldönteni róla, eső vagy hó akar-e lenni. Csupán a nedves burkolaton látszott a nyoma. A régi népi megfigyelés szerint, amikor ezen a napon fagy van és a talpad alatt ropog a jég, 10 nap múlva, Julianna napján, enyhülésre számíthatsz.

Február 14. – Bálint nap. „Csak” jeles nap, nem időjósló. A hagyomány úgy tartja, ezen a napon kezdik a fészekrakást a madarak. Erről szól a dal: „Tavaszi szél vizet áraszt, minden madár társat választ.” Túl vannak az ismerkedésen, döntöttek, összebútoroznak, családot alapítanak. Aztán hajrá, készüljön a jövő nemzedék! Mi ez, ha nem szerelem? 😀

Február 16. – Julianna összejátszik Dorottyával, mert fordítva is igaz a jövendölés, állítólag. 🙂
Amikor Dorottya nem szorítja le a hőmérő higanyszálát mínuszba, akkor bizony Julianna bekeményít és még várat magára a felmelegedés február 16. után is. Ilyenkor még nem tanácsos erkélyjelenetet játszani. 😀

Február 17.  – Hamvazószerda. „Csak” jeles nap, mert ekkor ér véget a farsang, és elkezdődik a húsvéti készülődés. Indul a böjti időszak. Így lett a február a Böjtelő hava, amely azt jelenti, hogy a böjti időszak eleje.Innen már csak 40 nap megfontolt étkezés és megérkezik a Húsvét. Szegény Torkos Csütörtök. 🙁

Február 19. – Zsuzsanna a harmadik szépreményű jövendőmondó hölgy. Nos, ő már nem bízza a véletlenre.
Azt tanácsolja, kémleld az eget és keresd a pacsirtákat, mert jó idő lesz, ha ezen a napon magasan repülnek.

Nagyon hegyezd a füledet, különösen a belvárosban, mert a pacsirta éneke azt jelenti, biztosan jön a tavasz.

Február 24. – Mátyás napja szintén időjós napunk. Az a mondás járja, „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál”. Ilyenkor már a kódisálláson toporog a tavasz, mindenki Kikelet havát várja.

Tudtad, hogy Mátyás királyunk Jégtörő Mátyásról kapta nevét?

Őseink szerették és tisztelték a természetet, és nagyon jó megfigyelők voltak. A hónapoknak is az időjárási tapasztalataik alapján adták a nevüket. Például a

január a Tél hó vagy Fergeteg hava,

február a Télutó vagy Jégbontó,

március Tavaszelő vagy Kikelet hava,

április Tavaszhó vagy Szelek hava,

május  Tavaszutó vagy Ígéret hava,

június Nyárelő vagy Napisten hava,

július Nyárhó vagy Áldás hava,

augusztus Nyárutó vagy Újkenyér hava,

szeptember Őszelő vagy Földanya hava,

október Őszhó vagy Magvető hava,

november Őszutó  vagy Enyészet hava,

december Télelő vagy Álom hava.

Aztán, a kereszténység elterjedésével, megjelentek a szentek nevei és a vallási ünnepek a hónapok megkülönböztetésére. Ez még egyes vidékeken ma is használatos elnevezés.

január – Boldogasszony hava,

február – Böjtelő hava,

március – Böjtmás hava,

április – Szent György hava,

május – Pünkösd hava,

június – Szent Iván hava

július – Szent Jakab hava

augusztus – Kisasszony hava,

szeptember – Szent Mihály hava,

október – Mindszent hava,

november – Szent András hava,

december – Karácsony hava.