A C-vitamin esete a forró teával

Milyen esete lehet a C-vitaminnak a forró teával? Tudom, kilóg a lóláb, mert a cím nagyon hasonlít Móricz Zsigmond stílusára. 😀

Télen-nyáron akkor tesszük a legjobbat magunknak, ha a szomjúságunkat ihatóan forró teával oltjuk. Az élvezetek halmozása , ha van benne citrom/citromlé, mint C-vitamin forrás.

„Igyunk tehát, de csak teát!”
Ezt a mondatot nagyon sokszor hallottam a nagymamámtól. Elmondása szerint, egy réges-régi reklám csattanója volt.

Amikor kicsit hűvösebb lesz az idő, jól esik a tea. Sokan csak ízesítve szeretik. A leggyakrabban alkalmazott „hozzávaló” a citrom. Többnyire azért favorizálják ezt a növényt, mert

• egyrészt kellemesen savanykás íze van,
• másrészt magas a C-vitamin tartalma.

Ezekkel a tulajdonságokkal azonban nem csak a citrom rendelkezik, sőt! A narancsok között is van olyan, amelyet jobb inkább limonádé vagy tea ízesítésére, sütemények készítéséhez használni. A süti azonban egy másik történet. 🙂

A C-vitamin az egyik legfontosabb dolog az egészséged érdekében. A zöldségek és a gyümölcsök bővelkednek benne. Van azonban néhány, amelyeket rendkívüli mennyiséggel áldott meg a természet.
Gondoltad volna, hogy a létfenntartási funkciója ellenére, az emberi szervezet nem tudja előállítani?
Mi következik ebből? Naná, hogy pótolni kell!

A meghűléses és vírusos időszakban – ősztől tavaszig – pedig napi szinten előkerül a tea fogyasztás. Azonban nem kell lemonani róla tavasztól őszig sem, mert a tiszta víz mellett a legolcsóbb és legfinomabb ital. Hűtőben tartva, esetleg néhány jégkockával felturbózva, kellemesen hűsítő élmény. A nyári kánikulában akkor a legjobb szomjoltó, ha melegen iszod

Miért tud többet hasznosítani a meleg teából a felhevült tested? 

Azért, mert neki már nem kell felmelegítenie, ezért vagy egyáltalában nem ver ki a veriték, vagy csak sokkal kisebb mértékben, mint a hideg folyadék hatására történni szokott. 

Miből készíts teát?

Bármiből. Na jó, a nadragulyát vagy a gyilkos galócát azért nem ajánlom és talán a krumpliból sem biztos, hogy ki kéne próbálnod. 🙂 Az első kettő „gyárilag” mérgező. A krumpliban is van méreganyag, de talán az íze sem ad igazi élvezetet.
Egyébként pedig tényleg bármilyen növényből készíthető főzet. Igaz, azt fontos tudni, melyik tea mire való, a növény mely részéből és főként nem mindegy, mennyire tiszta környezetből származik és hogyan is készíts el.

Mire figyelj?

A növény különböző részeiben – gyökér, szár, levél, virág, termés – különböző hatóanyagok találhatóak. Éppen ezért nem mindegy, hogy külsőleg vagy belsőleg szeretnéd alkalmazni.

A leveleiken keresztül „lélegeznek” a növények. Felveszik a széndioxidot a környezetből és oxigént bocsátanak ki. Természetesen mindent belélegeznek, amit a szél az útjukba terel, lásd: kipufogógázok, Csernobil stb. Ezért lényeges, hogy a forgalmas közlekedési utaktól távol eső vidékről származzanak. A vegyszer mentes permetezés is fontos.

Gyökereiken keresztül is szennyeződhetnek, mert például a műtrágyát is felszívják és tovább küldik a többi résznek. Különböző nehézfémekkel terhelt föld káros anyagai szintén beépülnek a növénybe.

Keresd a kizárólag megbízható helyről származó teákat!

Kényelmes, praktikus és éppen ezért nagyon elterjedtek a filteres teafüvek. A származási helyen túl azt is érdemes tudni, hol csomagolták és ki a forgalmazója. Az utóbbi időben széles körben elterjed, hogy „származási hely: EU”.

Kerüld a filterest, ha teheted!

Kiemelkedően magas a C-vitamin tartalma a homoktövisnek és a csipkebogyónak. Gondoltad volna, hogy a ma oly divatos goji bogyóénál is több bennük a vitamin?

A termesztés céljából nemesített csipkebogyó – 100 grammonként – 2800 mg C-vitamint tartalmaz. Az egészséges embernek minimum 80-100 mg-ra van szüksége naponta. Célszerű megvárni, amíg „megcsípi” a dér.

Azt – szerintem – ma már a gyerekek is tudják, hogy a C-vitamin vízben oldódik. Arra is sokan figyelnek, hogy ne a forró teába tegyék a citromot/citromlevet, mert kb.: 50 °C felett elveszíti vitamin értékét. Aszkorbinsavvá bomlik, ami – a nevéből adódóan – savanyít, lásd: citrompótlók, teaízesítő tabletták stb. Vitamin tartalmuk azonban zéró.

Hogyan csináld?

Egy morzsányi odafigyeléssel 2 legyet üthetsz 1 csapásra, mert

1. megmarad a C-vitamin tartalom és
2. pénz marad a zsebedben.

Annyira egyszerű, mint a pofon. Mindenképpen számolj vele, hogy nem azonnal lesz teád, de hidd el, megéri!
Hagyd ázni – bubi mentes ásványvízben vagy tisztított csapvízben – a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsöt, termést néhány órányit, szoba hőmérsékleten. A C-vitamin ki fog oldódni belőle. Szűrd le és kész. Használhatod ízesítésre/savanyításra és önmagában, esetleg langyosítva, teaként is.

Elmondom, én hogyan csinálom a csipkebogyó teát. Azért tartok vadrózsát az udvarunkban, hogy ősszel leszüreteljem a bogyóját. Ez ugye azt is jelenti, hogy nem a termesztett változatról beszélek.

Teaként: kb. 1 maréknyi szárított bogyóra 2 l vizet öntök este, reggel leszűröm és kész. Hidegen és langyosan egyaránt finom. A tapasztalatom szerint 1 – 1,2 l tea lesz belőle, mert a szárított gyümi magába szívja és meg is tartja a víz egy részét. Néha nagyobb mennyiséget is készítek és be szoktam tenni a hűtőbe. Így a leggazdaságosabb, mert azonnal finom, ízesített teád van.

Teaízesítőként: lefőzök valamilyen teát. Lehet igazi gyümölcstea, zöldtea, earl grey stb. Előveszem a hűtőből a korábban készített „csipkebogyó teát” és azzal ízesítem.