A Hold és az élőlények

Tudod-e, hogy a Hold miért van hatással az előlényekre?

A Földünk fővilágosítója a Nap. A Hold – mint a Föld bolygó hűséges kísérője – tőle kapja a fényét és tükrözi vissza a Földre. Huncut módon azonban a Hold mindig csak ezt, a megvilágított felét mutatja a bolygónknak. Pontosan úgy viselkedik, mint a nők és a férfiak az udvarlás kezdetén. A szebbik arcát mutatja a másiknak. 

Ennek azonban az az ára, hogy mindig más és más formájúnak látjuk a Holdat. Van úgy hogy teljes “szélességében”, mint most, amikor Holdtölte van. Aztán meg szinte semmit nem fogunk látni belőle, amikor Újhold lesz.  Árad és apad, dagad és fogy, növekszik és csökken. 

Hónapról hónapra ismétli önmagát, legalább is innen, a Földről nézve.

A folyamat eléggé összetett

Mindkét égitest – a Föld is és a Hold is – forog a saját tengelye körül, miközben vándorol, az Univerzum által számára kijelölt pályán. Útja során a Föld 30-31 naponként érinti a 12 csillagkép valamelyikét, szemben a Holddal, amellyel ugyanez 2-3 naponta megesik.

A Hold szinte szalad a Földhöz képest. A majdnem tizennégyszer gyorsabb sebességének az lett az eredménye, hogy ezeket az alak váltásokat észlelték az emberek.

Az ősi kultúrák a kozmosz különféle modelljeit állították fel. A modell milyenségét az határozta meg, hogy mely filozófiai irányzat vagy hitrendszer alapjain állva összegezték a megfigyeléseiket.

A “ptolemaioszi világkép“-et Klaudiosz Ptolemaiosz, Kr. u. II. században élt görög természettudósról nevezték el, aki azt állította, hogy a Föld áll az Univerzum középpontjában cáfolhatatlan rendszernek tekintethető.
Ezt hívjuk ma geocentrikus szemléletnek.

Világképek harca

A XVI. Században Nikolausz Kopernikusz, lengyel csillagász, megalkotta – a ma is használatos – heliocentrikus világképet, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, továbbá a Hold a Föld körül.
Ez az elmélet forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit.

A szabad szemmel is látható égitestek mozgásának és viselkedésének hatását – a természeti jelenségeken túlmenően – összefüggésbe hozták az emberi viselkedéssel.

Ezeket, a kölcsönös megfeleléseket, sok ezer évvel ezelőtt felfedezték elődeink és az így szerzett tapasztalatokat, felhasználták a mindennapjaikban. Az idő múlásával a megszámlálhatatlanul sok tapasztalat, tudássá érett. 

Sikeres, harmonikus, kiegyensúlyozott és életerőben is gazdag életünk lehet az útmutatásával.

Miként is van ez?

Amikor belépünk valakinek az otthonába, érezzük lakójának hangulatát, kisugárzását. Hatással van ránk, bár az alap egyéniségünket nem befolyásolja, mégis megváltoztatja a viselkedésünket.

Természetesen a habitusunkat mi sem tudjuk a letenni a lábtörlőre. Bevisszük magunkkal, teljesen függetlenül jövetelünk céljától vagy a házigazdákhoz fűződő érzelmeinktől. Ettől lesz sajátos légköre minden találkozásnak.

Ugyan ez történik a Holddal is, amikor az égi útja során, kb. 1 hónap alatt, meglátogatja  a 12 csillagjelet, amelyek ősbolygó testvérének – a Szaturnusznak, a Jupiternek, a Marsnak, a Napnak, a Vénusznak, a Merkúrnak -, valamint a további három később felfedezett, lassú járású bolygónak, az Uránusznak, a Neptunusznak és a Plútónak a befolyása alatt állnak. Védelmezik őket, mint szülők a gyermeiket.

Ahol éppen a Hold vendégeskedik, ott minden változásnak van kitéve. Többet is megtudhatsz róla, melyek ezek a területek. Összegyűjtöttem a legfontosabbakat az 5 életterület – legalább négyben – érintett vagy című tájékoztatómban és a A négy őselem módszer mini-tréningemben.

Örök igazság, hogy a növő Hold mindenből, többet ígér, a fogyó Hold pedig kevesebbet ad.