A világűr időjárása

A Nap a legfontosabb energiaforrás az élet fenntartásához a Földön, de nem csak fényt és hőt ad nekünk. Napviharokat is ad nekünk.

A Nap zavarai, a napkitörések, úgynevezett napviharokat okozhatnak. Ezek az események károsíthatják a Föld kommunikációs és energiainfrastruktúráját, áramkimaradásokat és a rendszer hatékony működésének csökkenését eredményezhetik.

Amiről tudunk, hogy

• a műholdak,
• az űrállomások,
• az űrhajósok,
• a repülés, a GPS,
• az elektromos hálózatok

biztosan érintettek.

Manapság olyan mértékben vagyunk az egyre fejlődő technológiákra utalva és egyre inkább kiszolgáltatottá tesz bennünket az űrbéli és a természeti katasztrófák hatásainak egyaránt. A professzor így fogalmazott:

Most, hogy a Nap aktivitása növekszik, jobbnak kell lennünk a előre jelzésében!

A Carrington esemény, egy hatalmas napvihar volt 1859 szeptemberében. A csúcstechnika akkoriban még csak az elektromos távírókra korlátozódott.  Ezek többsége, egész Európában és Észak-Amerikában is, meghibásodott a napvihar következtében, sőt volt olyan is, hogy a távírásznak áramütést okozott.

Sokan emlékeznek még a kanadai quebeci elektromos hálózat 1989. március 13-i összeomlására. 9 órán át tartott és 6 000 000 embert érintett,  több száz millió dolláros kárt okozva. Ezt az áramszünetet is napvihar okozta.

Az űr hatalmas, hideg, sötét és sugárzásokkal elárasztott. Ezek főként a galaktikus kozmikus sugárzásból erednek. Ez nemcsak a saját Napunk nagy energiájú részecskéiből áll,  hanem más galaxisokból “kidobott” nagy energiájú részecskéket is tartalmaz.

A világ leghosszabb ideje tartó kísérletének számít az a tény, hogy az emberek több mint 400 éve figyelik és számolják a napfoltokat.

A Napunk 11 éves ciklusának jelenleg a közepén vagyunk, a maximuma felé tartunk és várhatóan 2025-ben elstartol. A Föld mágneses tere megvéd minket az űrből érkező káros sugárzásoktól.

Az erős napviharok hatással vannak nemcsak a technikai eszközökre, hanem az emberekre is. Károsíthatják a műholdak belső áramköreit és az űrhajósok biológiai DNS-ét is.
Megnehezítik a navigációs műveleteket. Képes elnyelni a nagy frekvenciájú rádióhullámokat, ami a kommunikáció összeomlását okozza.

A napfoltok összetettségének megértése segít előrevetíteni a várható jelentős napkitörések. A professzor elmondta zt is, hogy

Kollégáimmal kifejlesztettünk egy valós idejű automatizált számítógépes rendszert, amely képfeldolgozó és mesterséges intelligencia technológiákat használ a műholdas napelemek megfigyelésére és elemzésére. Ez segít megjósolni a napkitörések valószínűségét az elkövetkező 24 órában.
Úttörőnek számítottunk a Nasa napdinamikai megfigyelő műholdja által rögzített napelemek – például aktív régiók és napfoltok – automatikus feldolgozásában, detektálásában és a funkciók kinyerésében. Bevezettük az első automatizált és valós idejű rendszert is a napfoltok osztályozásához . Ezt megelőzően a napfoltok osztályozása kézi folyamat volt, amelyet szakértők szorgalmasan végeztek.

Az űrmissziókat és az űrhajósokat sokkal nagyobb valószínűséggel érinti a sugárzás, mert őket nem védi a Föld mágneses tere. Az emberekre gyakorolt hatások közé tartozhat a sugárbetegség, a rák fokozott kockázata, a degeneratív betegségek és a központi idegrendszeri hatások.

Ezen kockázatok ellenére az emberi és a robotikus tevékenységek száma az űrben folyamatosan növekszik. A Nasa azon dolgozik, hogy az embereket a Marsra szállítsa 2030-ig. Jelenleg 2 rover is üzemel a Marson, a harmadik elindítását 2022-ben tervezik.

Az űrhajózás időjárás-előrejelző rendszerünk nyilvánosan elérhető , és ma már a Nasa robotmisszióinak egyik döntéshozatali eszközeként, valamint a Nasa Chandra röntgenmegfigyelő pályájának sugárzási hatásainak kezelésére használják.

Amint tovább merészkedik az emberiség az űrbe, meg kell erősítenünk a jelenlegi űrbeli időjárási előre jelzési képességeke, hogy nagyobb képet alkossunk a Nap tevékenységéről és enyhítsük annak hatásait a Naprendszer körül.
Ez a feladat hihetetlenül kihívást jelent, mivel a legtöbb Nap-megfigyelést a Föld irányában végezzük. Jobb modellezésre és a napelemek alakulásának vizsgálatára van szükség a Nap körüli drasztikusan eltérő égi pályák befogadásához.

Mi pedig ne lepődjünk meg, amikor majd egyszerre megbolondulnak a kütyüink. Azonban 2025-ig van 4 évünk, hogy kigondoljuk

• mivel főzzük le a reggeli kávénkat,
• eljutunk-e a munkahelyünkre,
• hogyan melegítjük meg az ebédünket,
• petróleum- vagy elemlámpával, esetleg gyertyával világítunk-e este,
• milyen módon hívunk segítséget,
• tudunk-e azokkal a szeretteinkkel beszélni, akik másutt élnek,
• mi lesz a kórházban ápoltakkal, amikor leállnak a gépek.

Biztosan lesz még egyéb vonzata is. Hát persze! Majdnem elfelejtettem, hogy a Facebook sem lesz elérhető. 😀