Az “alakváltó” tészta

A rántott hús mellett, az egyik leggyorsabban elkészíthető étel a tészta – ezt tanította nekem a nagymamám.

A saját háztartásomban is sokáig evidens volt, hogy a vasárnapi húslevesbe magam készítettem a cérnametéltet vagy a csigatésztát. Az egyéb tészta-kaják is tényleg gyorsan megvoltak:

a krumplis,

a mákos,

a diós,

káposztás vagy

akármilyen más ízesítésű tésztám is.
Amikorra a főzővize felforrt, készen voltam a gyúrással, nyújtással és a formázásával is.

Aztán dolgozónő lett belőlem is. Hamar eljött az az idő, amikor már úgy éreztem, hogy a családom létszámának növekedésével, exponenciálisan fogy az időm.

Szerencsére ezzel nem voltam egyedül és az élelmiszeripar megtalálta a megoldást, mert ugyebár, amire igény van, arra megoldás is van. 🤣

Az emberek ma is imádják a tésztát, amely a formájában is egyre változatosabb, különlegesebb. Kezdve a cső és a csavart tésztával, a pennén át a széles metéltig. Sőt, már a vendéglátóiparban is megjelent a pörkölt nokedlivel helyett a pörkölt valamilyen főtt tésztával.

Ezért egyáltalában nem csodálkozunk, amikor a neten fellelhető „kifőtt tészta” receptnek a hozzávalói listájában azt találjuk, hogy vegyél 50 dkg száraztésztát.

Meglepődtem, ugyanakkor nagyon örültem is, amikor rátaláltam erre a videóra:

Kisebb helyet foglal el

  • a bevásárláskor meg
  • a konyhaszekrényben egyaránt, ráadásul
  • csökkenthető vele a környezetszennyezés is.

Jelentősen kevesebb

  • csomagolóanyagra – dobozokra, tasakokra,
  • a tárolásukhoz – rekeszekre,
  • a szállításukhoz – járművekre,
  • a főzéséhez – időre

lesz szükségünk ennek a használata során.

Pittsburgh-ben működik a Carnegie Mellon Egyetem, amelynek kutatói az „alakváltó” tésztát kikísérletezték.

Ez az eredmény egy évek óta tartó kutatásra épül, amerikai és kínai szakemberek közreműködésével. Különféle anyagok átalakítási lehetőségeit vizsgálják, például a gumikét, a műanyagokét, a textilekét és az élelmiszerekét is.

A lapos tészta alapanyaga búzaliszt és víz. A tésztalapokba barázdákat „bélyegeznek”. Gondosan megtervezik a barázdák helyét és mélységét. Ezzel tudják szabályozni, hogy a tészta milyen formájúvá alakuljon át főzéskor.

A lényege, hogy a tészta lapkák, a főzés során, átalakulnak csavartakká, csövekké, spirálokká és hullámosakká.

Mellékhatásként” rájöttek arra is, hogy

“Ez potenciálisan alkalmazható puha robotikában és orvosbiológiai eszközökben”- mondta Wen Wang, a Morphing Matter Lab egykori kutatója.

Remélem, hamarosan előrukkolnak a teljes kiőrlésű és a színezett változatokkal is!

Ugye, nem is vagyok telhetetlen?

 

Készítette a 

eljes terjedelmében megtalálható, angol nyelven, a Science News – Tudományos Hírek – menü pontjuk alatt.
Az alábbi link mutatja az utat és akkor is kattints rá, amennyiben nem beszéled az angolt! Van a cikkben egy szemléltető animáció is. Érdekes látvány. Neeekem teccik! 🤣

Flat Pasta Developed That Morphs Into Shape When Cooked

 

 

Mire jó a spárga, ha nem madzag?

A földnapoknak – a hétköznapi létünk szempontjából – 2 fontos jellemzője, hogy

  1. a föld művelését, a növények nevelését, valamint
  2. a föld alatti történéseket

erősíti.

Ennek okán, olyan növényről szeretnék elmondani nektek néhány dolgot, amelyet Európa kb. 500 éve fedezett fel magának. Pedig a mi földrészünkön is őshonos, nemcsak Ázsiában.

Már az óegyiptomiak is ismerték, de a nevét az ógörögök terjesztették el, mert a tudományos neve Asparagus officinalis és

  • a magyar fordítása: gyógyító aszparágusz, amely
  • görögül azt jelenti, fiatal hajtás.

A XX. század elejéig a főúri kertek “kiváltsága” volt. A ma trendi táplálkozási szokásoknak köszönhetően reneszánszát éli.

A képen látható mindhárom színben – fehér, zöld és lila – bárki megvásárolhatja. A fiatal, zsenge hajtásai a legízletesebbek. A spárgaszár fogyasztható részének síp a hivatalos neve.

Olyan gyorsan nő, hogy – a betakarítási ideje alatt a föld feletti sípokat – naponta 2x is szedik, hogy megőrizzék az élvezeti értékét.

Bakháton nevelve, a föld felettihez hasonló sípokat fejleszt a föld alatt, amelyek fehérek. Ezek a halványítottak azért sokkal drágábbak, mint a testvérei, mert a föld alatt nevelkednek, ahonnan kiásni egyetlen szüretet jelent. Pedig egyébként évelő növény.
Magról nevelve csak a 3. évben válik szedhetővé. Ez pedig a kereskedelmi célra termesztők számára azt jelenti, hogy levágják az arany tojást tojó tyúkot.

5 érv, hogy miért szeresd és egyed rendszeresen:

  1. vitaminokban – A, B1, B2, C és E-vitaminban,
  2. vízben és rostokban nagyon gazdag;
  3. ásvány anyag – folsav, foszfor, kalcium, kálium és vas tartalma jelentős;
  4. zsír- és cukortartalma jelentéktelen;
  5. koleszterint nem tartalmaz.

Az egyik legegészségesebb táplálékunk. A halványított spárga fenti sok-sok hasznát földnapokon, mint a mai és a holnapi, maximálisan ki tudod aknázni.

Gyógyító hatását régóta ismerik. Erről P. Lippay János, egyetemi tanár, 1666-ban megjelentetett- a Posoni kert című könyvében – a következőket írta:

“Spárga, igen kiűzi a vizelletet. Ha ennek gyökerét a fájó fogra teszik, megállíttya a fájdalmat. Sőt ha megszárazttyák, porrá törik, és azt a port a fognak üregében teszik, fájdalom nélkűl, mind gyökeresttűl kivonnya. Ha borba meg főzik, és megisszák, megronttya az ember veséjében a követ. Aki olajjal elegyített megtört spárgával megkeni magát, azt a méhek meg nem csípik.”

Az idézet szó szerinti, az 1600 években használatos nyelvezettel íródott. A könyv egyébként ma is forgalomban van. Könyvtárakban és könyvesboltokban egyaránt megtalálható.

Új divat született

Ez az új divat, akár még jót is tehet az emberiségnek.

Az egészség megóvásának, a prevenciónak, többféle útja-módja létezik. Ma már az egészséges életmód része a vitaminok és táplálék kiegészítők szedése. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ehhez a pandémia is hozzájárult.

Tavaly tavasz óta azok is bekapkodják ezeket kapszulákat, pirulákat, akik korábban messze elkerülték őket és csupán „urizálásnak” tekintették.

Nem könnyű megtalálni a megfelelőt, mert fontos
• a hatóanyag mennyisége – napi 1, 2, 3, esetleg több kell belőle?
• milyen vivőanyaga van –szinergikus vagy “csak” természetes?
• az ár-érték arány milyen – bírja-e a családi kassza?

Az élethez szükséges vitaminok egy részének előállítását az emberi szervezet meg tudja oldani. A napi szükséglet fedezésére azonban nem mindig képes. A vitaminhiány pedig okozhat nem várt problémákat.

A mai élelmiszerek jelentősen kevesebb tápértéket és vitamint tartalmaznak, mint akkoriban, amikor a köztudatban gyökeret vert, hogy “napi 1 alma, az orvos távol tartja”. Ma már napi 3 kg almát kellene megenni egy embernek, az egyéb táplálékai mellett, a napi C-vitamin szükségletének kielégítésére. Ez mind fizikailag, mind pedig anyagilag szinte kivihetetlen. Ezért magától értetődő dolog, hogy kívülről kell pótolni őket.

Néhány éve láttam egy riportot, Marcia Szent-Györgyivel, aki a C-vitaminnal magyarázta a meglepően fiatal kinézetét és a remek egészségi állapotát, pedig már közel járt a 80-hoz. Könnyű neki, hiszen ő a C-vitamin Nobel díjas orvos-kutató feltalálójának az özvegye.

Igaz, hogy a vitaminok erősítik az ember immunrendrendszerét, de tévedés, hogy a C19-től megvéd. Még akkor sem, ha népi vagy alternatív gyógymódokkal kombinálja valaki. Sokan esküsznek a vöröshagymára, a fokhagymára, a C, a D és a B vitaminokra, a cinkre, a szelénre is. A kényelmesebbek a multivitaminokat részesítik előnyben.

Igaz, hogy feloldják a szigorú korlátozásokat, de nem azt jelenti vége a fegyelmezett és óvatos viselkedésnek. Talán egy kicsit fellélegezhetünk? Talán. A magunkra és egymásra figyelésünk viszont nem lankadhat. Ez még nem a a korlátlan szabadság. Közel sem.

Igaz, hogy a pandémia idején – a világ valamennyi sarkában – jelentős mértékben megnőtt a vitaminok és táplálékkiegészítők fogyasztása.

A vitaminok közül

  • a C-vitamin vezet 110 %-kal,
  • a második helyezés a multivitaminoké 93 %-kal.
  • A táplálékkiegészítők közül a cinket tartalmazók 415 %-kal tarolnak.

Honnan lehet mindezt tudni?

Tessék körülnézni a patikák forgalom növekedését feldolgozó statisztikák között! A gyógyszerkereskedelem piaci részesedése a világvírus első esztendejében csupán 0,5 %-kal marad a 20 % alatt.

Élni kell, mert élni jó és szép! Csak az nem mindegy, miként múlik el ez a néhány évtized. Ezért 3 dolgot biztosan mondhatok:

  1. Távolról sem arra buzdítanálak, hogy 2 marékkal toljad befelé a vitaminokat és táplálék kiegészítőket.
  2. Természetesen arra sem, hogy kapát-kaszát-maszkot elhajítva vessed magadat bele a nagy betűs Életbe.
  3. A vitaminokat és táplálék kiegészítőket az egészség megőrzésére találták ki. Szedésük kúra szerűen és nem divatból ajánlott.

Az egyik kedvenc idézetemmel búcsúzom mára, amely Vujity Tvrtko gondolata:

” Egészség nélkül nincs öröm, öröm nélkül pedig nem érdemes élni.”

Egy vegyész Home Office-ban

Egy holland származású szerves vegyész, Vittorio Saggiomo semmiképpen nem szerette volna, hogy a Wageningen Egyetem és Kutatás Bionanotechnológiai Csoportjának kutatása végleg leálljon.

Kreatív, gondolkodó ember, ezért elkezdett ötletelni. Néhány kérdés azonnal fel is vetődött benne:

  • Mit tehet az otthonában a COVID-19 elleni harcban?
  • Tudna-e olcsó, ugyanakkor rendkívül érzékeny otthoni tesztet készíteni, amely a vírust kimutatja?
  • Laboratórium híján, a rendelkezésére álló saját háztartási készülékei jól használhatók-e erre a célra?

Jelenleg a COVID-19 tesztnek kéttípusa létezik:

  1. a PCR teszt és
  2. az LFT.

Az arany-standardnek nevezett PCR-teszt, az RNS-nek a kimutatásával ellenőrzi a vírus jelenlétét. A minta értékelhető része szinte minimális mennyiségű vírusanyagot tartalmaz, ezért a vírus genetikai anyagában, a DNS-ében át kell alakítani, fel kell erősíteni, hogy kimutatható legyen.
Ez a folyamat a polimeráz láncreakció. Teljes neve a „Polymerase Chain Reaction” és a szokásos rövidítése, PCR. Rendkívül kényes technika és minimum 30x kell a ciklust megismételni 50° C és 90° C közötti hőmérséklet-tartományban. Speciális anyagokat és eszközöket igényló eljárás.

Az LFT-k gyorsak, olcsók és könnyen használhatók, így ideálisak közösségi és otthoni teszteléshez is. Sajnos azonban közel nem olyan érzékenyek, mint a PCR-tesztek – csak magas vírusterhelés esetében azonosítanak pozitív eredményt. Ez azt jelenti, hogy sok fertőzött ember hamis negatív eredményt kaphat az ilyen vizsgálatokból.

A fent említett kutató abból indult ki, hogy ideális esetben szükségünk van egy olyan otthoni tesztre, amely ugyanolyan egyszerűen használható, mint az LFT-k, de ugyanolyan érzékeny, mint a PCR tesztek.

Arra jutott, hogy kiváló jelölt a hurok-mediált izotermikus amplifikációnak, LAMP-nak nevezett módszer. Ez a PCR-hoz nagyon hasonló elvek mentén működik és vannak további előnyei is.  Az amplifikácó jelentése: egy adott gén- vagy DNS-szakasz kópiaszámának sokszorozódása természetes vagy mesterséges megkettőzése által.

  • A kiindulási genetikai anyagnak több példányát tudja előállítani.
  • Amikor a LAMP reakció bekövetkezik, a minta savasságának növekedését okozza. Ez azt jelenti, hogy hozzáadhat olyan anyagot, amely a pH-értéknek megfelelően megváltoztatja a színét a reakcióelegyben, vizuálisan jelezve a pozitív vagy negatív eredményt.
  • A LAMP reakcióit fix hőmérsékleten, kb kb. 65° C-on hajtják végre anélkül, hogy állandó hőmérséklet-tartományon belüli ciklusra lenne szükség. Ennek ellenére a LAMP-nak továbbra is finom hőmérséklet-szabályozásra van szüksége. Ez általában elektronikus termosztátokkal érhető el a PCR-gépben is, de akár a villanytűzhely sütőjében is.

Jól tudta, hogy új és kifejezetten otthoni LAMP tesztekhez tervezett elektronikus eszközök gyártása és szállítása azonban nem praktikus egy világjárvány közepén.
Olyan megoldást keresett, amelyben az úgynevezett fázisváltó anyag elnyeli a hőenergiát, megolvad és képes fenntartani az állandó hőmérsékletet.
A reggeli kávé készítése közben talált rá a tökéletes megoldásra, a Nespresso kávéfőző kapszulára.

A stratégiája a következő volt:

  • Megtalálta a lakásában azt a viaszból készült tárgyat, amely pontosan a kívánt hőmérsékleten olvad meg.
  • Azt az eszközt fogja megépíteni, amelybe elhelyezi a LAMP reakciócsöveket és a viaszdarabokat.
  • Ezt aztán valamilyen más, fűthető anyagba fogja beilleszteni.

Már csak a kapszulák melegítésének megfelelő módja hiányzott.

  • Mosogatógépben? Működött, de a minták folyamatosan „eltűntek”.
  • Mikrohullámú sütőben? Meghibásodott, mert a csövek túlmelegedtek és a csésze forró vízzel a hőmérséklet nem volt elég szabályozható.

Végül megszületett a „CoroNespresso” eszköz, amelyet a csapat többi tagja is tesztelt. Azonosították a COVID-19 vírust és a színe is eltérő a negatív tesztektől.
Csapata most feltette az ötletet a ChemArxiv nevű preprint szerverre, mert más tudósoknak még felül kell vizsgálniuk.

A tesztet, beleértve a kapszulákat, a fázisváltó viaszt és az injekciós üvegeket, amelyekbe a genetikai anyagot lehet behelyezni, könnyen elő lehetne állítani és alig pár millióba kerülne. Ezután az emberek otthon saját maguk levehetnék a mintájukat, a kapszulákat felmelegíthetik és máris tisztába lennének az állapotukkal.
Ezek az eszközök kb. 0,20 EUR-ból könnyen elkészíthetők, könnyen kezelhetőek és nagyrészt újrahasznosíthatók.

Lehet, hogy mi is hamarosan beszerezhetjük magunknak a CoroNespresso teszteket?

Csak össze ne keverjük őket a szokásos kávé-kapszuláinkkal. 😀