Így locsolj télen! Túlélési technika 5 lépésben.

Magától értetődő, hogy nyáron naponta öntözzük a virágainkat.

Télen egy kicsit más a helyzet. Persze, ahol folyamatosan 22°C feletti meleg van a lakásban, ott ugyanúgy megszomjaznak, mint kánikula idején. Viszont hasznosítani már egészen másként tudják. A természet ezt is nagyon okosan működteti.

A 4 ősminőség egyike a víz. Nézzük meg, hogyan köszön vissza ez a téli locsolásban.

Na akkor, számoljunk csak egy kicsit!

A 12 csillagkép meg a 4 őselem száma változatlanok. A hányadosuk pedig 3.
3 víz + 3 tűz + 3 levegő + 3 föld elemű = 12 csillagkép
Vagyis a Hold minden egyes köre alkalmával összesen 3x kerül azonos minőségű elemmel kapcsolatba.

A Hold egyszer gyorsabban, máskor lassabban halad az útján. Ennek megfelelően 2 vagy 2,5 vagy 3 napot tölt 1-1 csillagkép felett.

Konkrét példával:
December 2-án érkezett a Rákba és 2,5 nap múlva tovább lép – víz elem
december 4-én az Oroszlánba ér és 2,5 napig marad,
december 6-án a Szűz felett lesz és 2,5 nap után megy tovább,
december 9-én érkezik a Mérlegbe és 2,5 nap a következő jegyig,
december 11-én lesz a Skorpióban – víz elem ismét.

December 2-től 9 nap fog eltelni a következő víz elemig. Amikor gyorsabb a Hold, akkor csak 8 nap. Lassúbb időszakában akár 10 nap is lehet az egyes őselemek „követési távolsága”.

A víz elemű napok egyik jellegzetessége, hogy az élőlényeknek – embereknek, állatoknak és növényeknek egyaránt – több vízre van szükségük, mint bármelyik másik őselemhez tartozó napokon.

A kaktuszok a növényvilág púpútevéi. Ők azért vannak, hogy erősítsék a szabályt. 😀
A többiek viszont? Nos, valójában akár egyenként is rendelkezhetnek különböző víz-háztartással. A logika megértése érdekében, tekintsük őket átlagos víz igényűeknek!

Tegyük fel, hogy december 2-án minden szobanövényed kapott vizet. Felszívták, feldolgozták.

A kérdés az, kibírják-e december 11-ig ennyivel?

Mivel alvó állapotban vannak, a következő víz napon, 9 nap múlva, semmi változás nem látszik rajtuk. Néhány ciklus után azonban lesznek száradó levelek, lekókadt hajtások. Még akkor is, ha csak 15 °C van a helyiségben.

A technika, amellyel mindez elkerülhető, a következő legyen, legalább addig, amíg nem tudnak válaszolni a kérdésekre, hogy szomjasak-e. 😀

• Minden növény alá tegyél valamilyen víztárolót. Alátétet, kaspót, tányért, de az is jó, amikor virágládában vannak. Ez utóbbinál figyelni kell, hogy azonos víz-igényűek kerüljenek össze.
• Locsolás után maradjon alattuk víz. Óvatosan, könnyen túlcsordulhat.
• Hagyjad őket magukra 15-30 percig. Amikor visszamész hozzájuk, vigyél magaddal egy tálat és nézd meg őket egyenként!
• Amelyik alatt van víz, arról le kell önteni. Amelyik alatt nincs, az kapjon még inni valamennyit. Hogy mennyit? Tudod, mint a régi receptekben – érzés szerint. 😀
• Kb. 15 perc után az utó-öntözöttek alól is ki kell önteni a „lábvizet”.

Miért működik ez a módszer?

Két oka biztosan van.

1. Nincsenek röntgen szemeink, nem látjuk, mi zajlik a virágcserép belsejében. Kivéve az orchidea cserepek. A föld legfelső részét száraznak látjuk vagy tapintjuk, de azt nem tudjuk, mennyi a víz a gyökerek körül.
2. Az víz még mindig nem tud felfelé folyni. Ami a virág alatt marad 15-20 perc után is, azt már nem tudja befogadni, belefullad.

Amióta így locsolok télen, tavasszal csak a vízhajtásoktól kell mentesítenem a cserepeseimet.