Legenda és valóság

A legenda

A görög mitológia szerint apjának a tengerbe hullott vércseppjeiből született a gyönyörűséges Aphrodité.
A rómaiaknál a szépség és a kertek istennője volt és az ő nyelvükön a neve Venus.

A hagyomány

A Holdéval vetekedő fénye miatt sokáig 2 különböző csillagnak vélték, mert a legnagyobb fényereje idején – fényes nappal is  – látható szabad szemmel.
A vándorok, a hajósok, az úton lévő kereskedők iránytűként tekintettek rá és az elnevezésükkel is megkülönböztették őket.

  • A reggeli égbolton Hajnalcsillagként,
  • Naplemente után pedig Esti csillagként kerültek bele a korhű útikalauzokba.

Ezt a felfogást megerősítette a régi korok emberében az is, hogy a Vénusz néhány hónapig a Naptól keletre látható, majd pedig hónapokon át nyugatról fénylik ma is.

A valóság

Mind a mai napig Ő az egyetlen egy bolygó, akinek női neve van. Természetesen vannak még mások is az égbolton, akik női nevet kaptak, de azok egyéb égitestek és nem planéták.

2 dologban viszont a 2. helyen áll.

  1. A Naptól számítva a Vénusz a második bolygó.
  2. A Hold után ő a 2. legfényesebb csillag a Naprendszerben.

Keringési ideje az ekliptikán – földi időszámításban kifejezve – 224,7 nap.

Kepler megfigyelésének köszönhetően derült ki, hogy a Vénusz “bolyongása” okozta a látványt, amelyet az előző korokban 2 különböző csillagnak gondoltak.
Innen már csak egyetlen ugrás a beszédes magyar nevéhez. Méltán lehetünk büszkék a régi magyar nomád pásztorainkra, akik csodaszép nevet adtak neki. Esthajnalcsillag.

Ebből származik az a – szintén magyar – találékony elnevezése is, hogy bolygó csillag. Így lesz egyértelművé a tény, miszerint csupán csak jelzőként van jelen a bolygó kifejezés és nem pedig a planéta szó szinonimájaként.

A kőzet vagy Föld-típusú bolygók csoportjába sorolták, mert gravitációs erejében, méretében és tömegében nagyon hasonlít testvérbolygójára, a Földre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberi életre alkalmas égitest lenne.

Sőt! Meg pláne! Meg Hókuszkadabra! 🤣

Csak a XX. században – az űrszondáknak köszönhetően lett világossá, hogy a rendkívüli fényességének mi az oka.
A felszínét a fény elől eltakarja egy olyan felhőréteg, amely magas fényvisszaverő tulajdonságú kénsavat tartalmaz.
A légköre a legsűrűbb valamennyi kőzetbolygók közül és túlnyomórészt széndioxidból áll.

Víz nincs. A tudomány mai állása szerint, ha volt is valaha, az a felszínén uralkodó meleg hatására idővel elpárolgott.

Vannak viszont sivatagok, sziklák és különböző vulkáni események.

Ezek után minek is menne a Vénuszra az ember? Meg tudja teremteni magának itt a Földön is Poklot.

Nem kell messzire menni példáért. Az utóbbi években Magyarország  időjárása is rendkívüli módon megváltozott.

  • Van már olyan hőség, hogy akár belátható idő belül elsivatagosodhatunk.
  • Van oxigénünk. MÉG!  A mérgesgázok koncentrációja időnként az egekig szökik, mi pedig letüdőzzük.
  • Van vizünk. MÉG! A kánikulák hossza és a hőmérsékletük folyamatosan emelkedik.

Maradjunk a Földön! Vigyázzunk rá! Csak egyetlen egy van belőle.

 

.

 

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .