Akinek a Hold a barátja…

… az naponta esélyt ad magának a sikerre.

Gyakran mondjuk egymásnak és magunknak is, hogy az idő mindent megold. A család fekete bárányaként, tele eretnek gondolatokkal és bizonyítani akarással, én ezt képtelenségnek tartottam.

Elismerem, van benne ráció. A dolgok azonban nem így, nem ennyire egyszerűen működnek, szerintem.

Eretnek gondolataim ma is vannak szép számmal és talán ki is lógok a korosztályom soraiból, de a bizonyítási kényszert sikerült kinőnöm. 😀

Ma úgy látom, hogy az idő sok mindenre hozhat gyógyírt, de ha a megoldást csak az időre bízzuk, akkor bizony érhetnek bennünket meglepetések.

Ösztönös dolog, hogy a szorult helyzetünkből ki akarunk szabadulni. Folyamatosan azon zakatol az agyunk, hogyan is oldjuk meg, a lehető legkisebb sérülés mellett. Nekem mostanra az is fontos szempont lett, hogy megalkuvások nélküli megoldást találjak.

Elfogadom, hogy bizony vannak helyzetek, emberek, történések, érzelmek, amelyeket el kell engednünk, mert nem a mi problémánk. Inkább úgy mondanám, hogy nincsen semmilyen lehetőségünk, hogy ráhatással legyünk az alakulására, a megváltoztatására. Ehhez azonban a megfelelő bölcsességre van szükségünk, mert látnunk kell a különbséget, hogy a mi dolgunk vagy sem.

Az agyad folyamatosan raktározza az információkat és mindeközben szelektálja is őket. Minél fiatalabb vagy, amikor ér az a bizonyos impulzus, annál erősebben rögződik benned. Ezért van az, hogy az idős emberek hosszútávú memóriája sokkal erősebb. Semmi nem vész el – még az sem, amelyre azt mondod, “nem emlékszem rá” – csak átalakul. Emlék lesz a múltból és idegesítő feledékenység a jelenben. 

Emlékeid tapasztalattá érnek. Ezek tesznek egyre okosabbá és táplálják benned a bátorságot, de az óvatosságot is. 

Azt azonban tudjuk a Tavasz 17 pillanata óta, hogy

“Az idő soha-soha meg nem áll,
Az órák róják szüntelen az útjukat,
S a pillanat úgy illan tovaszáll,
mint gyors folyón a hab, annyi csak
a pillanat.”

Bizony van az úgy, hogy az idő közbeszól. Ekkor döntened kell, mert túlélésre vagy programozva:

1. első a kötelezettség vagy
2. újra tervezés.

Soha nem könnyű jól dönteni. Azt azonban tudnod kell, hogy van egy barátod – a Hold -, akire mindig számíthatsz. Miközben fáradhatatlanul halad az égi útján, pontosan megmutatja Neked, mikor és milyen szempontokra érdemes fókuszálnod egy-egy eldöntendő kérdésben. Az aprónak tartott hétköznapiakban és a sorsfordítónak véltekben is.

A Hold pedig?

Nos, a Hold, csillagképről csillagképre haladva felébreszti az érintett terület tudattalanban elraktározott emlékeit. Segít az ösztönös jó döntések meghozatalában.

Holnap Telihold lesz. Ha éppen most van az életedben valami, amiben növekedést, gyarapodást szeretnél elérni – tanulás, anyagiak stb. -, akkor vágj bele bátran! Tedd meg az első lépéseket és dolgozz rajta, mert a Hold támogatja ugyan az elhatározásodat, a bátorságodat, a kitartásodat, de nem csinálja meg helyetted. 🙂

És még valami: a növő Hold mindig többet ígér, mint amennyit ad. Ez azt jelenti, hogy engedd szabadjára a fantáziádat, tűzzél ki nagy célokat, ugyanakkor ne feledd, hogy az elefántot sem tudja senki egyszerre bekapni, csak falatonként lehet megenni.

Legyen a Hold a Barátod! Tegyél egy próbát!