Cinege megállóhely

Vasárnap – a délelőtti pár csepp eső után – igazi októberi tavasz lett. Szélcsend és majdnem 20 °C a kora délutáni hőmérséklet.

Ebéd után a párom elvonult sziesztázni, én pedig a kávémmal kiültem a terasznak becézett kedvenc helyemre. Nyáron különösen szeretem ezt a helyet. Lefekvés előtt itt szoktam csodálni a csillagos eget. Olyankor születnek meg a „világmegváltó” ötleteim. 😀

Csak ülök és nézek ki a fejemből és élvezem a naaaaagy semmit tevés békés örömét.

Szemben velem a babarózsa fácska, amely tavasszal rózsaszín hóeséssel borítja be a környéket. Annyira elégedett magával, hogy nem bír megmaradni az udvaron, a szirmai rendszeresen beosonnak az előszobába is. Ott illet-billeg, repked erre-arra, utolérhetetlenül. 😀

Lassan október közepe van és a lombkoronájában még csak néhány alig sárga levél kacsingat felém. Szinte ki sem látszik a madáretető, amelyet ki tudja hány éve költöztettem ide. Bizony az első néhány esztendőben októbertől áprilisig elég volt 1x feltölteni. Aztán lassan csak ide szoktak a madárkák. Tavaly már annyian voltak, hogy 2 nap alatt elfogyott a napraforgó és a köles, csak a cinkegolyó maradéka árulkodott róla, hogy itt lakmároztak.

Eszembe jutott, hogy kislány koromban, mennyire haragudtam rájuk, mert mindig árulkodtak. Akkor még sehogyan sem értettem, hogy a Kaposváron élő szüleim honnan tudnak minden rosszalkodásomról, amikor én a nagyszüleimmel éltem Kálmáncsán. És amikor pityeregve megkérdeztem tőlük, mindig az volt a válasz, hogy a cinkék jártak náluk és ők mesélték. 😀

Amíg ezen mélázom, egyszer csak megjelenik egy kis cinke. Körbejárja az ismerős etetőt és remélem, hogy elégedett a tavaszi nagytakarítás eredményével.

Ekkor azonban belém hasít, hogy most még nem tettem bele semmit sem. Te jó ég! Szegényke most csalódottan tovább repül és elmeséli a többieknek, hogy üres ez a street food. Csak nem éveket kell várnom megint, mire ismét visszaszoknak? Ekkor látom ám, hogy a csőrében, a szemem elől takarításkor elbújt, egy kósza szemecskével elrepül.

Mit gondolsz, mi történt ez után?

A kávét hátra hagyva felpattantam és kihoztam a madáreleséges dobozt és villámgyorsan feltöltöttem az etetőt. Amíg a kávét kortyolgattam, már nem jött vissza, hiába lestem-vártam. Erősen bíztam benne, hogy vissza fog jönni.

Szürkületkor, épp az ablakokat csuktam be, amikor 3 kis cinege bereppent a babarózsa levelei közé. Nagy kő esett le a szívemről.

Mindez arról jutott eszembe, hogy reggeltől a Mérlegben jár a Hold és a levegő elemű jegyek a fán lévő dolgok képviselői, illetve a repüléshez köthetőek.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .