Karácsony és a “lángos csillag”

Talán senki sem lepődik meg rajta, hogy a karácsony a kereszténység elterjesztésével lett azzá, amit ma képvisel. Kezdetben, a téli napfordulóhoz kapcsolódó pogány ünnep volt.

Az ókori Rómában – Szaturnuszt – a földművelés istenét igyekeztek jókedvre deríteni, a következő év bő termésének reményében. Ezért zenés-táncos mulatságokat rendeztek a tiszteletére, december 17. és 25. között.

Egy pápai rendelet következtében iktatták az egyházi ünnepek soraiba a téli napfordulót, 354-ben. Az egyház, december 25-én, a szaturnália ünnepének utolsó napján, kezdte ünnepelni Jézus születését. A római császárság pedig eredményesebben tudta áttéríteni a pogányokat, illetve azokat az embereket, akiket annak tartott azáltal, hogy jeles napjaik, szertartásaik és szimbólumaik és ezzel a hagyományaik új vallási tartalmat kaptak.

A reformáció új tartalmat adott a karácsonynak. Az istentisztelet, más szóval liturgia, beköltözött az otthonokba és az emberek új karácsonyi szokásokat alakítottak ki maguknak. Ilyen új szokás lett a karácsonyfa állítása és az édességekkel, gyümölcsökkel történő díszítéses.
Mára már – vallástól függetlenül is – szinte mindenkit érintő ünneppé vált, de a vallásos keresztényi rítusok egy része is megmaradt.

A nem vallásos családok körében is a szeretet, a béke ünnepe. Olyan ünnep, amikor bármi megtörténhet. Igazi csodavárás ez, amely mindenki számára mást-mást jelent. Várakozik, vágyakozik több millió éve, amióta ember él a Földön.

Aztán egyszer csak született valaki, akinek az érkezését, József Attila szavaival, „lángos csillag” jelezte. Valaki, akit Jézus Krisztusnak neveznek a keresztény hívők, a más vallásúak és az ateisták is.

A tudomány mai állása szerint, ahogyan azt Kepler is valószínűsítette, Jupiter-Szaturnusz együttállás lehetett 2020 évvel ezelőtt is. Ugyanúgy, „karnyújtásnyira” a Földünktől olvadt eggyé, látszatra, a két bolygó óriás. Lenyűgöző látvány. Akinek szerencséje volt és láthatta a mostanit, december 21-én este, az meg tudja ezt erősíteni.
Bizony, részesei voltunk egy történelmi eseménynek, hiszen csak 800 évente történik meg, hogy szellemi, művészeti, spirituális szempontból lehetőséget kap a világ, hogy rendezze sorait és szintet lépjen.
A leggyengébb láncszem elvéből adódik, hogy a Jupiter által felkínált lehetőségeket a jobbá válásunkhoz, egyenként kell felismernünk. Mindeközben a Szaturnusz segít nekünk abban, hogy ne szaladjon el velünk a ló.

Tudom, hogy menni fog,  mert a csoda bennünk, emberekben van és attól függően valósul meg, hogy mennyire gazdagok vagyunk. Nem a pénztárca vagy a bankszámla vastagságától, nem a vagyontól függ az igazi gazdagág, hanem a szív, a lélek, a szeretet, az adni jó bőségétől.

Ez az alternatíva benned lakozik. Magadban keresd! Meg fogod találni, ha elfogadod, hogy az Univerzumban mindennek megvan a rendelt ideje. Időzítsd a sikereidet!
A csoda akkor történik, amikor te magad csinálod!