Pénzből élünk

Szóból ért az ember, tartja az egyik közismert mondásunk. Én meg azt mondom, hogy számokból ért a közgazdász agyam. Hű, pedig minden porcikám tiltakozott a közgazdasági szakközép ellen. Akkor még talán meg is vertem volna azt, aki olyat mert volna mondani nekem, hogy egyszer még hálás leszek ezért a tudásért.

Álmodozó, szentimentalista, humán tárgyakat szerető kamaszként csodálkoztam rá a gazdasági matekra, a könyvelése, a statisztikára, no meg a tervezésre. Kezdetben „tán csodállak, ám de nem szeretlek” volt a hozzáállásom. Szerencsére ez az érzés annyira elmúlt, bár nem egyik napról a másikra, hogy ma már büszkén mondom, ezzel a tudással kerestem a kenyeremet és persze a rávalót is. 😀

Ez az emlék gyakran eszembe jut. Havonta 1x biztosan. Az apropója most az, hogy december 18-án 2020. utolsó pénzügyi tervező napja lesz. Ez egy úttal azt jelenti,

• rövid távon – ez már a végső pillanat a karácsonyi kiadások korrigálásához, ha eddig nem tetted volna meg és
• előre tekintve – legalább a januárra, de sokkal jobb lenne, ha a 2021. esztendőre, készítenél költségvetést.

A pénz – a föníciaiak óta – mind a mai napig fontos szerepet játszik a civilizált emberek életében. A pénz mindig a legkevesebb, szoktuk mondani, némi felhanggal. Igen, igaz. Ez nagyon kellemetlen tud lenni, amikor a létfenntartáshoz hiányzik.

Tudom, miről beszélek, mert voltam annyira mélyen, hogy a bányász béka fenekét a mínusz 10.-nek éltem meg.

Elmondok Neked – dióhéjban – egy igaz történetet. Az enyémet.

Előzmények

Az 1990-es évek végétől nagyon sok utazással járó munka-ajánlattal találtak meg. Vállaltam, a biztos megélhetés reményében.  Az egyik kitétel az volt, számlaképesnek kellett lennem.  Addig nem is volt gond, amíg ki nem derült, hogy porckorong sérvem van.

A számlaképesség egyik mellékhatásaként a következő 12 havi táppénz jelentősen kevesebb lett, mint a korábbi hónapok bevétele. Ráadásul az utolsó hónapban az ortopédus óva intett tőle, hogy ezt a korábbi tevékenységemet a megszokott intenzitással folytassam. A csökkentett tempó kevesebb utazást, kisebb megterhelést és alacsonyabb havi bevélt jelentett. Már majdnem feléltük a megtakarításainkat, amikor a sérült porckorongom jelezte, hogy eddig, ne tovább.

Hosszas keresgélés után találtam a szakmámba vágó alkalmazotti állást. Lett bevételem, bár egy napon sem lehetett említeni a korábbival.

Egyre többet agyalogtam rajta, hogyan másszak ki a gödörből.  Elgondolkodtam az engem körülvevő dolgokon, az egész kilátástalannak tűnő helyzetemen, amely nem akart javulni. 

Pénzügyi értelemben soha nem voltam gazdag és most sem vagyok az. Amikor a médiák – 2008-ban – világgá kiáltották, hogy válság van, – volt munkahelyem, nagyon szerettem a munkámat, állítólag elég jól csináltam. Nem éreztem rosszul magamat a bőrömben, annak ellenére, hogy a hónapok egyre hosszabbaknak tűntek fizetéstől-fizetésig.

Ennyi bevételből, „fogtechnikus” legyen a talpán, ha tud többet kihozni. A többlet bevétel pedig esélytelen volt a túlórákkal spékelt napi munkaidőm és beteg porckorongom miatt.

Biztos voltam benne, hogy van megoldás és meg is fogom találni, de a lelkem össze volt törve. Vígaszt keresve beléptem a netre. Az első szó, ami szembe jött velem, a cashflow volt, az alábbi képpel.

Kérlek, kattints rá! Ismerd meg és használd! Amennyiben szeretnéd, hogy több pénzed legyen, de nem szeretsz a bevételek-kiadások tervezésével sokat molyolni, tudom, szeretni fogod.

Mindez 2010. nyarának elején történt. Engem kihúzott a slamasztikából és most, 10 év elteltével, is használom, mert segít a céljaim elérésében.

Az egyik fontos tanulságom a történtekből, hogy a pénz olyan, mint mi emberek. Oda megy szívesen és ott érzi jól magát, ahol figyelnek rá, szeretettel foglalkoznak vele.

Ez pedig nem egyenlő, az én értelmezésemben, azzal a magyar mondással, hogy a kutya is oda….., ahol nagy a rakás. Az utóbbi arról szól, hogy „gazdagnak születni kell” és marad a sárga irigység. 🙁

Talán így mindenki érti már, miért említem meg minden hónapban a pénzügyi tervező napot. Az okostelefonok korát éljük, amelyek alap felszerelése a GPS. Megszoktuk, szeretjük, néha még akkor is használjuk, amikor ismerős helyre indulunk. Bizony néha még így is érnek meglepetések bennünket, mert tud olyat mutatni, amire korábban nem gondoltunk és most nagyon jól jön.

Ezért gondolom úgy, hogy legyen mindenkinek pénzügyi GPS-e. A sorsunk, az életünk szintén egy fajta út, a bölcsőtől a koporsóig. Igénybe kell vennünk minden eszközt, hogy az utazásunk, ne csak hosszú, de kellemes, szép és emlékezetes legyen.

Amennyiben érdekelnek a történet béka perspektíváinak részletei is, kattints ide érte!