A világegyetem bolygói

A 21. század Ikarosa

A Nap január 19-én éjszaka megérkezett a következő zodiákus jelbe, a Vízöntőbe. Mindeközben a  NASA Parker Solar Probe szondája egészen közel repült hozzá.

A szonda 2018. augusztus 11-én indult a floridai Cape Canaveral-ről. A tervek szerint a szonda 24 keringést követően jut olyan közel a korona néven ismert napkoszorú legkülső részéhez, hogy „közelről” tanulmányozza a Napot.

A Parker Solar Probe két kiemelkedő rejtélyt igyekszik megfejteni:

Olvass tovább

Nincsenek véletlenek

Tegnap arról olvashattál, hogy a Mars január 20-ig lesz az Uránusz hatókörén belül és ennek milyen hatásai lehetségesek.

A Mars a Bika zodiákusjelben nem érzi jól magát, de ettől ő még az, aki és az analógiáit sem veszíti el. A bennünket körül vevő világban képes katasztrófákat előidézni, ezt már többször bebizonyította.

Olvass tovább

A januári Újhold meg a többiek

A mai Újholdról és annak hatásairól szeretnék megosztani veled 1-2 gondolatot. Azokról a hatásokról, amelyek  további bolygók januári fényszög kapcsolataiból fakadnak. Ezen aspektusok a jelenlegi Újholddal egy időben már megvannak és még akkor is fennállnak majd, amikor a Hold  már a növő szakaszának kellős közepén fog járni. Jó tudni, mire készüljünk.

Szerintem mindenki ismeri azt a mondást, hogy „3 magyar igazság és 1 a ráadás”.

Olvass tovább

A Föld forog csak szűntelen

Azt olvastam a space.com-on, hogy a Föld, igaz csak ezredmásodpercekkel, de az átlagosnál gyorsabban teljesítette a tengelye körüli fordulatait 2020-ban.
2020 legrövidebb napja július 19. volt, amikor a bolygó 1,4602 milliszekundummal gyorsabban teljesített egy fordulatot, mint a 12 hónap x 24 óra x 60 perc x másodperc, azaz 86 400 másodperc.

Olvass tovább

Ti kérdeztétek

December 21. óta volt néhány beszélgetésem a hónap eseményéről.

Többször előjött az a kérdés, hogy volt-e valamilyen kapcsolatuk a Holddal.

  1. Együttálltak-e mindhárman vagy nem?
  2. Ha igen, mit jelent ez nekünk?
  3. Ha nem, akkor miért látszik úgy egyes fotókon, mintha mégis?

Megígértem valamennyi kérdezőnek, hogy még az idén választ kapnak.

Az 1. kérdésre egy határozott NEM a válaszom. Azért, mert

  • az együttállásnak – az égen is ugyanaz a 3 feltétele van -, mint a Földön:
  1. egy helyen,
  2. egy időben,
  3. egymás mellett kell lenni valakivel vagy valakikkel.
  • a Hold akkor éppen a Halak csillagkép végén, a 28° felett járt,
  • a Jupiter-Szaturnusz a Vízöntő csillagkép 0° 30‘ fokpercén találkoztak,
  • a három előző tény pedig azt jelenti, hogy a Hold és a 2 lassú járású bolygó, akkor 58°-ra voltak egymástól.

A 3. kérdésben – látszólag – benne van a válasz is. Igen, úgy látszik.

A látszat csal, ez régi igazság, de annak is mindig oka van, hogy miért. 😃

Ebben az esetben a magyarázat

  1. egyrészt attól függ, honnan nézzük,
  2. másrészt az óriási távolságokban keresendő.

A nézőpontokról, néhány szóban. A Hold helyzetéről szó volt fentebb.

Ugyanakkor a 29-i videóból azt nézhettük meg, mit látott a Mars, a Kos csillagkép 24° fokáról. Ez a pont 82° fokra van a „nagy együttállástól„.

És akkor a távolságok:

A Föld-Hold távolsága 384.400 km.

A Föld-Jupiter távolsága 630.000.000 km.

A Föld-Szaturnusz távolsága 1.279.400.000 km.

Mindez átlagosan értendő, mindig az adott pályától függően. A Nap és a bolygók valamennyien forognak a saját tengelyük körül is. Ez azt eredményezi, hogy a tömegük eloszlása nem egyenletes. Az ilyen változások befolyásolják a pályájukat. Az adott azt jelenti, hogy nem fix.

Ekkora távolságokat az emberi szem semmiképpen sem tud reálisan érzékelni.

A képen a decemberi 21-i együttállást látod. A Jupiter és a Szaturnusz betűi egymásba gabalyodva. Felettük egy kicsit balra a Hold látható, attól egy kicsit balra és feljebb a Mars. Kattints a képre a nagyításhoz!

A látvány csalóka, különösen síkban, mivel 2 pont között bármikor húzható egy egyenes vonal.

Jupiter-Szaturnusz a NASA szemével

〈〈〈〈〈 Ez a bal oldali kép a telefonomon lévő SkySafari applikációval készült. Ingyenesen letölthető a Play Áruházból.

Szeretek mazsolázni a space.com-on. Ők New Yorkban „laknak” és szoros barátságot ápolnak a NASA-val. Kapok tőlük hírleveleket is, de az az ő szemszögükről szól. Amikor legyőzhetetlenül rám tör a kíváncsiság, magam nézek utána a dolgoknak.

Most az piszkálta a csőrömet, hogy ők hogyan látták a Jupiter-Szaturnusz együttállást, december 21-én.

Azon túl, amiről olvashattatok több forrásból és a segitahold.hu-n is a „nagy együttállásról”, további érdekességekre is ráleltem.
Úgy fogalmaznak a cikkben, hogy nem csak mi Föld-lakók voltunk az egyetlenek, akik az égi show-t láthattuk.

Ezek után már nem csodálkoztam, hogy több felvételre is rábukkantam náluk a jeles eseményről.
A felvételeket a NASA egyik szondájának köszönhetjük. Ez a szonda az LRO. Az angol nevét talán úgy lehetne lefordítani, hogy Hold-pálya Felderítő és 2009-ben indították útjára.

Az első képet a NAC készítette. Ez egy olyan kamera, amely a Hold-pálya Felderítő szonda kamerájának része. Keskeny optikája van és ezáltal elképesztő fotókat tud készíteni.

A második kép is a NASA Hold körül keringő szondájának a termése.

Itt olvasható az is, hogy a NAC rögzítette ezt a képet a két bolygóról. A Jupiter körülbelül négyszer fényesebb volt, mint a Szaturnusz. Ezért az eredeti kép fényerejét úgy állították be, hogy mindkettő egyformán látható legyen.

Ugyanezt a pillanatot megkerestem én is a stellarium.org-on, amelyet rendszeresen használok. Az obszervatórium nagyítóján keresztül szépen látszanak mindkét gázbolygó külső sajátosságai. Jupiter csíkos „pizsamája” és a Szaturnusz gyűrűje. Továbbá mindkettő kísérő holdjaiból is többet láthatunk, mint a NASA szonda felvételén.

Aztán van itt még két videó is az együttállásról. A kaliforniai Los Angeles-i Griffith Obszervatórium felvétele arról, miként látta mindezt a Mars.

Az első nem túl esemény dús, mert valós időben követi a két lassú járású bolygó közeledését egymáshoz. 1-2 vibrálás mutatja az idő múlását. Az viszont tisztán látszik rajta, mennyivel fényesebb a Jupiter. Itt a bizonyíték, miért korrigálták a keskeny optikájú kamera beállításait.  A zene, nálam legalább is, túlságosan hangos. Bocsi, nem én voltam. 😀

A második egy animáció, amely megelőlegezi nekünk a Jupiter és a Szaturnusz elkövetkező 20 évenkénti együttállásait, 2080-ig.

Tudom, egy kicsit sok a látnivaló, de megéri időt szánni rá, szerintem.

Karácsony és a „lángos csillag”

 

Talán senki sem lepődik meg rajta, hogy a karácsony a kereszténység elterjesztésével lett azzá, amit ma képvisel. Kezdetben, a téli napfordulóhoz kapcsolódó pogány ünnep volt.

Olvass tovább

Különleges a Jupiter-Szaturnusz mostani együttállása?

Ez a bejegyzés egy kicsit más lesz, legalább is a terveim szerint.

Más lesz,

  • mert szabad szemmel is látható rendkívüli csillagászati jelenségről van szó;
  • mert  nem hiányozhat belőle az asztrológiai következtetés sem.

Olvass tovább

Teliholdas szép napot kívánok!

Mozgalmas lesz ez a hétvége. Három szempontból mindenképpen, úgy általánosságban nézve. Három a magyar igazság és +1 a ráadás. 😀

Olvass tovább

Miért lett más az októberi prognózis, mint a korábbiak?

Augusztus eleje óta már ti is tudjátok, hogy a hátráló (retrográd) bolygónak is van ereje. Hónapokon keresztül 6 retrográd planéta is volt felettünk, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó.

Olvass tovább

Ilyen nemzet a magyar

Szerinted milyen nemzet vagyunk?

Ha 1 szóval kellene válaszolnod, biztosan azt mondanád, hogy a magyar, lovas nemzet.

Olvass tovább

A Hold és az élőlények

Tudod-e, hogy a Hold miért van hatással az előlényekre?

Olvass tovább